Nyáron a szemetesek mellett sétálva észrevettem egy régi zsámolyt, amit valaki sajnálat nélkül kidobott. Kopottasnak tűnt, a festék hámlott, az ülőlapja pedig megrepedt.
De a kora ellenére meglepően stabil volt a szerkezete. Megsajnáltam, ezért úgy döntöttem, hazaviszem.
Otthon először is lecsiszoltam a felületét, eltávolítva a régi festéket és az egyenetlenségeket. Ezután a zsámolyt friss festékkel vontam be, olyan árnyalatot választva, amely illeszkedik a házikóm berendezéséhez.
A régi ülőfelület helyett egy újat készítettem fadeszkákból, ami hangulatos és stílusos megjelenést kölcsönöz neki.
Most már ez a megújult zsámoly nemcsak pihenőhelyként szolgál, hanem a belső tér funkcionális részévé is vált. Tehetsz rá virágcserepet, gyertyákat vagy más aranyos csecsebecséket.
Az eredménytől megihletve arra gondoltam – miért ne találhatnék még néhány ilyen zsámolyt? Talán több rejtett potenciál rejlik a régi dolgok világában, mint azt eddig gondoltuk.
Egy szeméttelepen találtam ezt a régi székletet, és úgy döntöttem, hogy megjavítom: Ezt csináltam